Verseim

Keselyűk tépdesik testemet, lánctalpak tipornak engemet,

szívem fénye, kialszik lassan már,

Boldogság, siess!! Hol maradsz már?

Ember, kelj fel!

Ember, kelj fel!

Ne, hagyd magad!

Miért hagyod, hogy lerombolják az álmaidat?

Küzdj önmagadért!

Ne add fel!

Csak így érheted el a vágyaidat!

Ébredj Magyarország!

Mint, az igavonó barmok, fejet hajtunk

Hagyjuk, hogy széttiporják minden álmunk.

A felsőbb hatalom irányít minket,

Hagyjuk, hogy elvegyenek tőlünk mindent.

Ébredj Magyarország!

Ne legyünk többé lábtörlője senkinek,

Ne nézzük tétlenül, hogy elvegyék mindenünket.

Küzdenünk kell vágyainkért,

Jogunk van a boldogságra,

Ez az ország az otthonunk,

Itt az ideje összefognunk, és harcolnunk.

Egyik párt, másik párt,

Mind csak vizet prédikál.

Saját érdekük vezérlik mind,

Szolgájuk vagyunk csak,

Nem nézik mi jó nekünk.

Ők nem látják az igazságot,

Csak az összefogás, mi segíthet nekünk.

Mi befogadunk minden elesettet,

De ha bajba jutunk, ki segít nekünk?

Ébredj Magyarország!

Húzd ki magad, légy büszke nemzetedre,

Magyarnak születtél, magyarként halsz is majd meg,

Szerencsés Angyal

A Mindenható küldött közénk,

Kísérned kell egy ember életét,

Útját járva, segíted őt, ha kéri,

Veszélyben fogod a kezét.

De a hitetlen ember, nem vesz észre,

Nem kér tőled támaszt,

Egyedül érzi magát,

Mert még nem tudja, őrangyala mindenkinek van.

Hittel a szívedben, lelked tárd ki,

Merj kérni, és segítségét köszönd meg,

Akkor lehet szerencsés az Angyal,

Ha saját sorsát veled beteljesítheti.

Ehhez hinned kell,

Kéred, és segít,

Megköszönöd, és ő melletted lesz,

Amíg élsz.

Végtelen Univerzum

Oly hatalmas, és végtelen az univerzum,

Melyben élünk,

Annyi titkot rejt a galaxis.

Mennyi megválaszolatlan kérdés?

Mennyi válasz, mely csak feltevés.

Hogy mi az igazi válasz,

azt soha nem tudjuk meg talán,

talány és rejtély az egész világ!

Meghittség nélkül

Az anyagi világ hatalmába kerültél,

Pénz, autó, ház, amiért élsz,

Már elfelejted mi az igazi érték.

Szívedben örömtűz még sosem égett.

Lelkedben, hol az igaz meghittség?

Talán e fogalom idegen számodra,

Nem is érzed hiányának, valódi súlyát.

Meghittséget csak úgy lelhetsz,

Ha magadba nézel.

Lásd meg, az igazi érték benned rejlik,

Gyarapítsd magad szeretettel, és tudással,

Teremts magadban rendet, és harmóniát.

Értelem és érzelem, ami igazán kell neked,

Ettől lesz teljessé az életed.

Ne félj szeretni, nem baj, ha fáj,

Ne szégyellj sírni, ha a lelked sajog,

Örülsz majd, ha rájössz elméd tudásra szomjazott.

Rád egy új élet vár!

Kincs

Ördög vezette, anyagi világba tévedtél,

Melyben igaz boldogságot soha nem lelhetsz.

Anyagi javaid, a síron túlra nem viszed magaddal,

Azok, mind hiába összehalmozott tárgyak sokasága csupán.

Ember, állj meg és nézz magadba!

Igaz értéket, csak magadban találsz.

Mi lelkedet, elmédet táplálja, az a valódi kincs,

Melyeket soha nem vehet el tőled senki.

Szeress, és ne restellj tanulni újat,

Szíved és elméd az, ami igazán te vagy.

Halld meg az Angyalok hívószavát,

Ők megmutatják neked az igazi csodát.

Így lelheti meg az Ember, magában az igazi harmóniát,

Rá kell, hogy jöjj az út végén, hogy az igazi csoda,

Te magad vagy!